A szívférgesség hazánkban évek óta előforduló, egyre nagyobb állat- és közegészségügyi jelentőséggel bíró betegség, kórokozója a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg, melyet szúnyogvektorok terjesztenek. A betegség elsősorban a kutyákat érinti, de vadászgörényben és macskában is leírták.
A mai napig számos olyan elképzelés forog a köztudatban, amivel állatainknak nem hogy nem segítünk, de ártani is tudunk, mint például hogy a nyúl egyen káposztát, a kutya meg csontot.
A mai modern altatószerek igen biztonságosak, de mint minden orvosi beavatkozásnak, a műtéti altatásnak is van kockázata. A kockázat mértéke az állat egészségi állapotán múlik. A műtéti kockázat becsléséhez, az altathatóság megítéléséhez kiegészítő vizsgálatokra lehet szükség. Műtét előtti fizikális vizsgálat (hallgatózás, tapintás) mellett idősebb korban ajánlott a vérvizsgálat (vérkép, máj, vese, vércukor, véralvadás), esetleg szív és hasi ultrahang vagy röntgenvizsgálat elvégzése.
Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egzotikus állatok tartása. A kutyákon és macskákon kívül egyre több teknőst, papagájt, tengerimalacot, nyulat, sünöket tartanak a gazdik. Ezek az állatok jelentősen eltérnek az eddig megszokott házi kedvenceinktől, ezért ellátásuk speciális szaktudást, és felszereltséget igényel.
Általánosságban elmondható, hogy az egzotikus állatok megbetegedéseinek nagy részéért tartástechnológiai hibák, hiányosságok a felelősek. Így könnyen belátható, hogy ha a tartáskörülményeket optimalizáljuk, sok-sok betegséget meg tudunk előzni.